2019. feb 18.

A Februárhoz és idézet 1/9

írta: Andissekai
A Februárhoz és idézet 1/9

Az elutasítás után gyorsan átmentem a fázisokon


à Février
: Légyszi ne légy szar!

1. fázis: szomorúság avagy 'a francba'

avant et avant février (igen, tessék szótárazni): Szar. Én kerestem a bajt, pontosabban az elutasítást. Vagy ki tudja.

Mindannyiunkkal biztosan előfordult már, hogy elvesztettünk valamit. Esernyőt, bérletet, számlatömböt, stb. Az USA Légiereje 1958-ban egy atombombát is, előfordul az ilyesmi. Én például annak az esélyét, hogy a klassz fekete pólót odaadjam a jogos tulajdonosának. 2 éve neki készítettem, őt illeti. Nem tudja, nem kérte. Potom pénzért cserébe sem, pedig már elváltak az útjaink békésen. Hát hogy lehet valaki ennyire makacs, önfejű és sértődött - bassza meg!? Ő? Akkor én mit mondjak? És borzasztóan távolságtartó, habár egy picit féltékeny is. --> A Nikis odaszúrás nem talált. Ezért a tulajdonképpen nem-riposztért külön örülök. Esküszöm, március 2-től odaadom az első XL-es nőnek, aki az utamba kerül! Kivéve Jé-t, mert Ákos - született Ákos, 1977, Pecsa - leterroristázta a póló mondandóját. 

Frissítés 03.15: Mamié a textil. Igen, az anyám kapta meg. Ezt a belső kört, komolyan... inkább nem mondok semmit.

Őrület! Tényleg ez szokott lenni a 2. fázis. Amikor utolér az 'egyszerűennemértemmiért. Üvölteni jó! Egy volt TSZ kátyús bekötőútján két szántóföld között megpihenve. A hegy necces. A hegy túlzsúfolt, már a magaslesek sem ideálisak. De akadnak egyéb kellően elhagyatott gyöngyszemek. Olyat kell keresni, ahol földút kanyarog, ahol csak néha járnak a traktorok. Szeretem a patakokat is. Azt kiáltom, hogy Szabadság! vagy Miért! vagy csak egyszerűen Ááááá! Ritkán előfordul, hogy egy fiktív nevet. Robiii! Néha nem tudom kitépni a fülest, ami önmagam nem-békéjét jelzi. Pontosabban a probléma súlyát, mivel ha 4 fal közül kimozdulva nem tudok figyelni a körülöttem levőkre, csak a megkomponált lírára, hát.. az bajos. Nonstop könnybelábadás veszélye fenyeget.

I cry, when angels deserve to die

vagy is a klip és szöveghűség kedvéért: DÁÁÁÁÁÁÁJ! Németes voltam, iszonyú nehéz volt lefordítani és megtanulni a teljes szöveget. Né-me-tes. De hát el kellett kezdeni valahol. Az Aerials volt a következő.

Égiek! Amikor elveszítitek az eszeteket, akkor felszabadultok.

Vagy hogy is volt? Azt mondja, hogy 'small mind'.. és kész, egy egész estén át filozofáltunk. E. bevitte irodalom órára, hogy tanárnő a klipről röviden értekezzen számukra. Cirkuszi sátor, csúf kisgyermek, torz világ, égiek megszólítása, keretes ábrázolásmód, tetszett neki! Tannő igazán nagyot nőtt a szemünkben.

circularpertinentgypsymoth-size_restricted.gif

Amikor péntekenként elmentünk Debibe egy kocsmába ücsörögni és arra várni, hogy odajöjjön hozzánk valaki.. - BÁRKI, akinek hosszú haja és acélbetétes bakancsa volt -, khmm, nem jöttek sokan. De vb-kólától felbátorodva Mi (méretre félszerzetek és húgom) mentünk a szomszéd asztalhoz a következő szöveggel: És azt tudtátok, hogy az egyik Szisztemofadávn számban azt üvöltik, hogy 'az angyalok is megérdemlik a halált'? Régi fekete pólós, fekete sminkes, pasi után áhítozós idők, hja. Így visszaemlékezve megvan a 16 éves kornak is a maga bája, csak átélni újra argh, soha többé!

Mostan pediglen a kultúra más szintje? Mit más, kis túlzással minden ága és minden szintje. Példának okáért nyáron egy pop-art kollázst szeretnék készíteni Bó-val és Mó-val. Izgi! Végre nem temperázzuk össze a házat és már az elején együtt gyűjtögetjük a hozzávalókat. :-)
 rauschenbert_pop_art.png

Rauschenberg gyorstalpaló nekem, mert bejön

Szép. Az akkori igénytelen & stréber énem húzná a száját a mostani ízlésemre. Azt mondaná: Hú, az életed jó, de színes ruhát viselsz. És hogy tudtad elhagyni Chad-et, Chester-t és Kurt-öt!?

3. fázis: Hagyd már a fenébe, engedd el! Nem ér annyit az egész. Hallgass inkább zenét, csak ne akármilyet!

Hát jó. Ha bezuhanós, akkor írd ki magadból, ha vidám, akkor nem is volt igazán a lelked nyomorúságos és rendben leszel. Nagyon sokáig nem is tudtam, hogyan kezeljem magam. Most pedig 2 napig nem alszok, agyalok, keresem a választ, majd 2 napot a kipurcanás miatt fekszem és done! Körbeveszem magam társasággal,  folyamatosan figyelemelterelek..  Pacsi? Hogy én eddig miért nem voltam tudatos vásárló e téren? Egyszerűen képtelen voltam az elutasítást elfogadni. Abszolút! Pedig még humor vonalon is mozgok - mozogtam mindig -, hogy azzal, mint csudálatos fegyverrel tereljek, derítsek. Mást, magamat, akárkit.
Mosolyogni könnyű. Számomra az egyik legkönnyebben és leggyorsabban produkálható dolog a világon. Vigyáznom kell, hogy ne legyen hamis, így nem tehetek mást; témát, gondolatot ugrok. Hangsebességgel, that's how I live. Lassítani 'kell', figyelni 'kell'. Kifújni most is, lassan. Francba. De csak képletesen, vissza ne ugorjunk az 1-be. Szóval a maga nemében tökéletessé tehető kommunikáció (egyben olcsó trükk, amit én ilyen formában persze soha! :-)) a mosoly. Felém mutatva kevés, részemről épp elég sok. Néha eszembe jutnak a dallamokról bizonyos életképek (lásd fenti nosztalgiázást a kib. kamaszkorról) és felnevetek. Az ilyen szélsőséges hangulatok még mindig a nem-lezárást jelzik, de tudom, hogy rendben leszek. Az időt ilyenkor nem lehet lerövidíteni, csak elfogadni a lassú folyamatot, a haladást.

4. fázis: Nincs más. Oldalgok, éldegélek, mint Marci Hevesen. Már ha Marci lábdobolt és énekelt. Szerintem igen.

kiadás éve: 2016, műfaj: pop

 

 

Szólj hozzá

zene póló mosoly március február pop art elutasítás mesélek